RÓLUNK

Kik vagyunk?

történetünk

30 éves a Kelet-Európa Misszió

Lorem Ipsum is simply dummy text of the printing and typesetting industry. Lorem Ipsum has been the inanged. It was popularised in the 1960s with the release of Letraset sheets containing Lorem Ipsum passages, and more recently with desktop publishing software like Aldus PageMaker including versions of Lorem Ipsum.

30 év - 30 történet

A Kelet-Európa Misszió 2011 márciusában indított egy háromhónapos projektet idős emberek részére a dél-albániai Ninesh faluban.

#1 Albán történet

 

Imre bácsi arról mesél, hogy hogyan kezdődött el a Kelet-Európa Misszió Albániai szolgálata.

 

A rendszerváltozás kezdetén, 1990 júniusa óta dolgozom teljes időben a Kelet-Európa Misszió nemzetközi szervezettel. Ezt megelőzően, a kommunizmus alatti években, illegális formában tartottuk a kapcsolatot velük. Mivel nálunk toleránsabb „puha” diktatúra volt, fogadtuk a keresztény irodalmat, bibliákat, és némi humanitárius segélyt. Ezeket igyekeztünk eljuttatni a „kemény” diktatúrákban lévő keresztény lelki testvéreinknek. (pl. Románia, Szovjetunió, Csehszlovákia… stb.)

 

1991 szeptemberében, 47 évi kemény diktatúra után adódott egy lehetőség, hogy Albániába utazzunk. Egyik barátom a diktatúra idején, többször volt az országban, egy gyógyszergyár építésében, és a termelés elindításában vett részt. Mint hívő szakember, vágyott arra, hogy szolgáljon az evangélium örömüzenetével is az albán emberek felé. Albániában az alkotmány tiltotta a vallásgyakorlás minden formáját. Lebuldózerezték a templomokat, de még a muszlim mecseteket is. Ez nagyon kíváncsivá tett engem, jelentkeztem is egy vegyes magyar, holland, és amerikaiakból álló missziós csoportba.
Mivel a politikai helyzet nagyon zavaros volt ebben az országban, a Misszió elöljárói és a nemzetközi vezetés is óvott ettől az utazástól.

 

„Imre! – mondták. Nem tiltjuk meg neked, de nem javasoljuk a részvételedet!” Imádkoztam ezért, de aztán népes csoportunkkal elindultunk. Hat mentőautót, sok-sok humanitárius segélyt és 11 ezer albán képes bibliát, új testamentumot vittünk, mert a teljes Szentírás, akkor még nem volt albánra lefordítva.

 

A délszláv háború, és a sok akadályoztatás miatt majdnem 3 nap alatt érkeztünk meg Tiranába. Másnap kora este, Sztálin frissen ledöntött szobrával átellenben, résztvevője lehettem, az első evangéliumi keresztény gyülekezet megalakulásának. Drámai volt, ez az esemény a kommunista ifjúsági szövetség székházában történt. Velünk jött egy magyar keresztény újságíró fotóriporter is, aki videókazettát készített, a kb. 10 napos utunkról. Jártuk az országot, és ahol a legnagyobb volt a szükség, ott adtuk át a segélyeket. Éhező gyermekotthonok, idősek otthonai, gyermek kórház stb. A bibliákat is nagy örömmel fogadták mindenhol. Hazaérkezve, a videókazettát elküldtem a misszió nemzetközi vezetőjének, Matthiasnak, és sikerült a holland TV adásába tenni, és az ő elmondása szerint a legnagyobb összegű adakozás történt ezután, a misszió addigi történetében. Ezt követően több hónapon át, Nyíregyházáról magyar teherautók vitték a gabona, és élelmiszer szállítmányokat Albániába.

 

Amikor 1992 februárjában Kniebis (Németország), a missziónk éves, nemzetközi konferenciáján találkoztunk, Matthias-sal, csak annyit mondott: „Imre! Sorry, hogy le akartalak beszélni az albán utazásról!”

 

Ezt követő években, az Úr sok-sok áldását éltük át az albán missziós útjaink során. Dicsőség ezért az Úrnak! <

Fekete Imre

 

#2.

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Ut elit tellus, luctus nec ullamcorper mattis, pulvinar dapibus leo.